¨Az élet egyik legnagyobb paradoxona, hogy az éntudat szorongást szül. Az összeolvadás viszont gyökerestül kiirtja a szorongást azzal, hogy megszünteti az éntudatot. A fülig szerelmes férfi vagy nő az áldott összeolvadás állapotában feladja az önreflexió képességét, mert a magányos én (és az elszigeteltséget kísérő szorongás) feloldódik a miben. Az ember tehát megszabadul a szorongástól, de elveszíti önmagát.¨